 |
 |
Hővisszanyerő szellőztető rendszer
Elsőként felvetődhet a kérdés, hogy mire is alkalmas a hővisszanyerő szellőztető rendszer? Rögtön leszögezem: nem csak szellőztetésről van szó, mint ahogy azt egyébként tanult barátom gondolta, és nem értette, hogy miért beszélek ezekről a rendszerekről olyan lelkesen. "Én csak kinyitom az ablakot, és kész" – mondta.
A lényeg nem csak a friss levegő épületbe engedése (szellőztetés), hanem a hővisszanyerés, illetve ezek szabályozott módja!
Épület energetika
A családi házak hőszükséglete örvendetesen lecsökkent az elmúlt években. A folyamat egyik hajtóereje a hazai energetikai előírások szigorodása, másik hajtóereje pedig az, hogy végre az építtetők érdeklődési körébe került az épületenergetika. Végre felteszik a kérdést, hogy „mennyibe fog kerülni a házat kifűteni, hűteni?” Az energiatakarékos megoldások iránt az elmúlt 2-3 évben végre megnőtt a kereslet. Az építtetők jobb u értékű falazattal, vastagabb hőszigeteléssel, jobb minőségű nyílászárókkal építkeznek.
Az épületgépészet forradalma még várat magára, a kiváló hőszigetelésű épületet a legtöbben még ma is a „fűteni” akarják. Ma az építtetők sokszor akkor jönnek hozzám, amikor az épület szerkezetkész, és kérdeznek hőszivattyúról, napkollektoros fűtésről. Ők a hőenergia takarékos előállításán törik a fejüket. Ez örömteli, hiszen pár éve még a hőszivattyú felvetéséig sem jutottak el az építkezők. DE
A legtöbbször ki kell ábrándítanom, őket, ugyanis épületük 8-10 kW-os hőigényét, 4-5 kW-os hűtési igényét kielégíteni hőszivattyúval, felületfűtésekkel, illetve 4 fős melegvíz igényüket megoldani napkollektorral bizony 5-6 milliós beruházás.
A hővisszanyerő szellőztetés említésekor pedig a legtöbben valamilyen újabb „extra”, milliós berendezésre gondolnak, és elzárkóznak a gondolattól. Hosszasan kell magyaráznom, hogy a hővisszanyerés miatt a fűtési hőszükséglet 30-50%-kal csökkenthető, és csökken a hűtési igény is! Emiatt kisebb hőszivattyút (gázkazánt), kisebb padló / falfelületet kell fűteni/hűteni, és ez bizony megtakarított pénz!
A hőenergia és hidegenergia takarékos előállítása fontos, de legalább annyira fontos, hogy ezekből a lehető legkevesebbet igényelje az épület. Ennek gépészeti eszköze, ha az épületben keletkező hőt visszanyerjük, azaz hővisszanyerő szellőzést építünk.Ha ezután az épület energiaigénye nagyon alacsony (5-6 kW), akkor már nem érdemes drága eszközöket beépíteni, hiszen leegyszerűsítve „nincs amin takarékoskodni lehetne”. (Hasonló a helyzet ahhoz, amikor két fő melegvíz ellátására kérlek tőlem napkollektor árajánlatot. Miből lehet ilyenkor megtakarítani?) Gyakori félreértés, hogy az épületben a hőt nem csak a fűtési rendszer „juttatja be”. A hő a gépek, emberek hőleadásával, és főleg a napsugárzás által „képződik”, mégpedig nem elhanyagolható mennyiségben. (Lásd passzív ház)
Komfort és páratartalom
Sokkal egyszerűbb megmagyarázni a hővisszanyerős szellőzés komfortban jelentkező előnyeit. Én a lezárt befőttesüveg példáján keresztül szoktam megyarázni, hogy milyen érzés egy lezárt, légtömör épületben élni. Általában azonnal megértik, és páran a polisztirol (EPS) hőszigetelésekre vezetik vissza a problémát. Nem igaz. Az EPS valóban lezár, de a „lélegző” kőzetgyapot alkalmazása nem megoldás. Az épületből a párát, elhasznált levegőt ki kell vezetni, és helyére friss levegőt kell adagolni. Ezt végzi a hővisszanyerő szellőztetés azzal a kiegészítéssel, hogy a gép hőcserélőjében a két légáram elhalad egymás mellett, és ha elegendően magas a hatásfok, akkor a bentről elszívott meleg levegő ÁTADJA a hőjét a kintről beszívott hideg levegőnek, azaz az épületben képződött hőt visszanyertük! Az épületben mindig friss levegő lesz, és a pára sem dúsul fel! Penészesedési problémák nem lépnek fel.
Entalpia hőcserélő
A hőátadás hatásfoka tovább javítható ún. entalpia hőcserélő alkalmazásával. Ezzel a hőcserélővel nem csupán a két légáram hőtartalma, hanem a belső páradús levegő rejtett hője (entalpiája) is visszanyerhető így jelentősen javul a gép hatásfoka. A kondenzációs kazánoknál „megszokott” számítási elvet használva, akár 100% fölé. Még izgalmasabb az entalpia hőcserélő téli komfortra gyakorolt pozitív hatása, ilyenkor ugyanis a nagyon hideg (emiatt nagyon száraz) külső levegő az épület belső levegőjét túlzottan kiszáríthatja, ilyenkor az erre érzékenyek panaszkodnak. Az entalpia hőcserélő fordítva is működik, azaz nyáron, pl. egy zivatar előtti kellemetlenül magas páratartalom nem jut be a lakásba. Mivel a Zehnder kínálatában az entalpiás hőcserélővel szerelt gépek többletköltsége a teljes rendszer árához képest alacsonyak (pár százalék), így a Zöldparázs Kft ezeket a gépeket javasolja. Az elérhető magasabb hatásfok, és a magasab komfort bőségesen megér ennyit. A standard gépet választók egyébként később cserélhetik a gép hőcserélőjét.
Előhűtés, fagymentesítés
A beszívott levegő nyáron a talajba elhelyezett csövekkel előhűthető, így az épület kellemes, hűvösebb levegővel átöblíthető. Ha a beszívott levegő hőmérséklete alacsonyabb mint a belső, akkor a légáram a gép hőcserélőjét megkerülve, egy bypass (kerülő) ágon áramlik, így a hűtő hatás érvényesülhet. Vigyázat, a szellőztető rendszer nem fűtő és nem hűtő eszköz! A jellemző szobánkénti térfogatáramok (30-40 m3/h) kizárólag szellőztetésre alkalmasak. Ha a szobába néhány száz Watt hőenergiát szeretnénk juttatni, az sokkal nagyobb térfogatárammal, így sokkal nagyobb csőátmérővel járna, ezt a fajta fűtést légfűtésnek nevezzük, lakóépületekben nem alkalmas.
Télen a hőcserélő elfagyását kell megakadályozni. Erre is kiválóan alkalmas a földben elhelyzett csőrendszer.
Zehnder hővisszanyerő gépek
A Zehnder kínálata igen széles hővisszanyerő gépekből. A legkisebb gép egy-két szobára alkalmas, maximum szállítása 100 m3/h. Valódi hővisszanyerő gépről van szó! A legnagyobb gép 4000 m3/h szállítású, irodaházak, társasházak számára jó választás. A leggyakoribb géptípus a ComfoAir 350, amely három változatban kapható:
1. Alap változat: alap (műanyag) hőcserélővel, nyári bypass ággal
2. Elektormos fűtéssel: az alap változat, beépített elektromos előfűtéssel
3. Entalpia hőcserélővel
A gép rendelkezik passzívház minősítéssel, így hatásfokát nem a forgalmazók fantáziája, hanem egy független intézet határozta meg (Passive Haus Institut, Darmstadt).
A Zehnder teljes szellőztető rendszert ajánl Comfosystems márkanév alatt.
A gyártó honlapja: Zehnder Comfosystems szellőztető rendszer
Minden kapható és egységes rendszert alkot az előfűtéstől (ComfoFond-L és ComfoFond CF) a gépen keresztül a légcsatorna hálózaton át egészen a befúvó-elszívó rácsokig, szelepekig.
Vajon megéri?
Remélem cikkem végigolvasása után az olvasó számára egyértelmű, hogy ma nem érdemes hővisszanyerős szellőztető nélkül építeni. A napkollektor és a hőszivattyú esetén sokszor megkérdőjeleződik a beruházás gazdaságossága, és több műszaki feltételnek is teljesülni kell ahhoz, hogy ezek a beruházások csupán pénzügyi szemlélettel is értelmesek legyenek. A hővisszanyerő szellőzés esetében egyetlen ilyen műszaki feltétel van, ez a légtömörség. Minél légtömörebb az épület, annál inkább „kívánkozik bele” a hővisszanyerő szellőző rendszer. Mindent összevetve a kontrollált szellőzés logikus döntés, és egyértelműen megéri az építtetőnek.
Kiegészítő információk a honlapon: