Megéri a hővisszanyerő szellőztető rendszer?

Milyen épületbe kell beépíteni?

Legelőször egy tévhitet szeretnék elosztlatni. A hővisszanyerő szellőztetés nem csak a passzívházak tartozéka! Minden olyan épületbe be kell építeni ami légtömör, illetve közel légtömör. A mai modern építőanyagokkal készülő ház biztosan légtömör. A légtömörség mint épületfizikai fogalom, természetesen a mérnöki gyakorlatban számszerűsíthető, és mérhető a blower-door teszt segítségével, de ez nem ennek a cikknek a témája.

Megéri beépíteni?

A válasz határozott igen. Míg a napkollektor vagy a hőszivattyú alkalmazásával kapcsolatban egyáltalán nem lehet határozott igennel vegy nemmel felelni, hiszen több műszaki kritérium is van aminek meg kell feleni, addig a hővisszanyerő szellőztető rendszer csak egy műszaki kritériumot igényel: légtömör épületet.

Megéri ablakokat építeni az épületbe? Nonszensz kérdés? Valóban az. Egy jól hőszigetelt, légtömör épület esetén ugyanilyen nonszensz kérdés a szellőztető rendszer értelmének a firtatása. Éppen annyi értelme van szellőztető rendszert építeni egy ilyen házba, mint ablakot. A szellőztetés az épület lényegi eleme, akár az ablak vagy a tető.

Miért?

A megértéshez szükséges ismerni az épület energia igényeit, a fontosabb fogalmakat. Miért van az, hogy a hővisszanyerő szellőztetés éppen most kezd robbanásszerűen terjedni? Az ok az építészet fejlődése és az épületenergetikai előírások folyamatos szigorodása.

Egy 140 m2-es képzeletbeli családi ház energiaigénye az elmúlt 20 év építészeti koncepcióiban:

A fogalmak magyarázata itt: energia, filtációs hőveszteség, transzmissziós hőveszteség

A grafikon harmadik és negyedik oszlopában van a hővisszanyerő szellőző rendszer értelme. A hővisszanyerés miatt ugyanis az épület energiaigénye 30-40% -kal csökken, így kisebb hőszivattyú, kevesebb fűtéscső kell az épületbe (beruházás), és természetesen az üzemeltetési költségek is alacsonyabbak lesznek.

Egy alap hozzáállás

Igen sokszor találkozom azzal a megrendelői hozzáállással, ami egyfajta extraként fogja föl a szellőztető rendszert. Mint a központi porszívót, vagy a motoros garázskaput. Itt egészen másról van szó. Egy légtömör, A+ energetikájú épület szerves része a hővisszanyerés, mint a tető és az ablak.

A hővisszanyerő nem annyiba kerül, mint amennyit Ön kifizet érte!

Megmagyarázom. Ön kér tőlünk egy árajánlatot, és mi azt mindjuk, hogy 2,5 millió Forintért a rendszert kiépítjük. Ön azonnal arra gondol, hogy ez többletköltség, az építkezés során a sokadik. Ez nem így van.

1. A szellőztető rendszer beépítésével az épület energetikája ugrásszzerűen javul. Magyarul kisebb fűtő (hűtő) eszközt kell megvásárolnia, a padlóba, a falakba kevesebb csövet kell megvásárolnia. Százezrek maradnak a zsebében.
2. Sok helyre fix ablakot is lehet építeni, ezek ára lényegesen alacsonyabb mint a bukó-nyíló ablakoké. Tízezrek, százezrek maradnak a zsebében.

Ezek számszerűsíthető előnyök. Ne feledje a forintra nem váltható előnyöket:

• egészséges, friss, szűrt levegő mindig, ablaknyitás nélkül 
• pára, és a pára felhalmozódásával járó problémák kizárva (penészesedés)
• nincs szag, nincs elhasznált levegő

Kötelező a hővisszanyerő szellőztető beépítése,

• Németországban az új építésű ingatlanok esetén
• Olaszországban 2011 január 1-től, az új építésű ingatlanok esetén

Kérdezzen!