Megéri a hőszivattyú?

A hőszivattyú gazdaságossága

Egy átlagos családi ház energia költségeinek kb.70%-a a fűtésre fordítódik! Csak gazdasági szempontból megközelítve tehát a hőszivattyúval sokkal többet érünk, mint napkollektorral! Hőszivattyúval főleg fűtünk (másodsorban melegvizet készítünk), napkollektorral pedig főleg melegvizet készítünk (esetleg rásegítünk fűtésre).

Új házat építőknél a kérdés legtöbbször a kondenzációs gázkazán kontra hőszivattyú dilemmaként jelenik meg. Sajnos a legtöbb esetben a hőszivattyú már a gondolati fázisban elbukik, aminek oka a laikus és a szakmai körökben terjedő félinformációk és tévhitek tömege, például:

- a hőszivattyú sokkal többe kerül mint a gázkazános megoldás
- a hőszivattyú sosem térül meg
- a hőszivattyú bonyolult, és senki sem tud majd hozzászólni, ha elromlik
- mi van ha áramszünet van
- a hőszivattyú újdonság, a gázkazán már kipróbált

Ezek azok a tipikus indokok, amivel a szakik sokszor lebeszélik a kérdezőt. Ezek az indokok nem állják meg a helyüket, ugyanis:

1. Nem szabad csupán a gép árakat összehasonlítani. Mindkét rendszer esetén több járulékos költség van, de a gázkazános rendszer teljes árához sokkal több plusz költség adódik, mint a hőszivattyú esetén. Számoljon a kéménnyel, a gázbevezetés költségével, a gázhálózat tervezési díjával, stb...

2. A hőszivattyú megtérül, rendszertől függően ez 6-10 év. És marad még 5-8 év, amikor pénz „termel”.

3. Pontosan azért kell megterveztetni, és hozzáértőkkel dolgoztatni, hogy a rendszernek legyen „gazdája”, aki garanciát vállal a megfelelő (azaz üzembiztos és olcsó) működésért. Az általunk telepített rendszerekre mi teljes körű garanciát adunk.

4. Áramszünet esetén a gázkazán sem működik

5. Hőszivattyúkat kb. 30 éve gyártanak, tömegesen működnek évtizedek óta a skandináv államokban, néhány éve pedig Svájcban, Németországban, Franciaországban. Az inverteres technika olcsósága miatt az utóbbi 3-4 évben a levegős hőszivattyúk komolyan előretörtek Európa szerte. Valójában a kondenzációs technológia nagyobb újdonság mint a hőszivattyú.

Hőszivattyú kontra kondenzációs kazán

Egy kondenzációs gázkazán 1 kWh fűtési energiát kb. 14 Ft-ból állít elő (földgázból). Egy hőszivattyú 1 kwh fűtési energiát rendszertől függően kb. 6,6 – 8 Ft-ból  állít elő, elektromos áramból (Geo tarifa, H-tarifa). Az igazi kérdés az, hogy az elektromos áram és a földgáz árának aránya hogyan alakul az elkövetkező 5-15 évben. Ennek elemzése külön tanulmány, ezzel kapcsolatosan mindenkinek más a véleménye.

Néhány tény ami segíthet eligazodni a földgáz és elektromos áram árváltozás ügyben:

elektromos áram több forrásból előállítható, a földgáz az adott
- az elektromos áram nem higítható, a földgáz igen
- az elektromos tarifák a nyugat európai árszintet tükrözik, a földgáz még mindig nem
- a földgáz 80% része orosz forrásból érkezik, ezért Magyarország fizet (a pénz kiáramlik az országból)
- az elektromos áramot itthon állítjuk elő, zömmel hazai erőforrásokból (tehát a pénz itthon marad)
- a földgáz részaránya az elektromos termelésből 38% (tehát nem igaz, hogy főleg földgázból nyerünk villamos energiát)
- a földgáz szállításának biztonsága folyamatos probléma már ma is (ukrán-orosz gázvita)
- villamos energia előállításunk nemzetközi összehasonlításban is komoly része kapcsolt termelés, azaz több erőmű egyszerre állít elő villamos és hőenergiát (a kondenzációs kazán csak hőenergiát ad)
- a földgáz mennyisége csökken, a többségi vélemény szerint a világnak még 65-75 évig elegendő (de nem fűtésre!)
- a földgáz igen értékes nyersanyag, használja a gyógyszeripar, a műanyag ipar, és szinte minden más iparág (egyszerűen eltüzelni, égéstermékeit a légkörbe engedni elképesztő pazarlásnak fog számítani 5-10 év múlva)
Minden ésszerű elemzés arra vezet, hogy az elkövetkező 10-15 évben komoly növekedés fog bekövetkezni az elektromos áram és a földgáz árának arányában! A következtetéseket mindenki vonja le maga.

Pár gondolat a hőszivattyú bekerülési áráról, azaz pontosan mit is kell kifizetni:

• hőszivattyú használatával, nincs szükség egyetlen kéményre sem (nem tévedés), az erre költendő pénz Önnél marad
• hőszivattyú használatával, nincs szükség a földgáz bevezetésére, a bevezetés költsége Önnél marad
• hőszivattyú használatával, nincs szükség a gázterv elkészítésére
• hőszivattyú használatával, a klimatizálásra szánt összeg is Önnél marad, ugyanis a hőszivattyú hűt is
• hőszivattyú használatával, ingatlanának valódi és presztizs értéke is jelentősen megnő

A hőszivattyú üzemeltetési költségeiről:

•  nincs kémény, nincs kéményseprési díj
• a kondenzációs kazánok sokkal több alkatrészt tartalmaznak mint a hőszivattyúk, és több a mozgó (kopó) alkatrész is
• a geotermikus hőszivattyú karbantartásmentes
• a levegő-víz hőszivattyú kültéri egysége a felszerelés helyétől függően 1-3 évente tisztítandó
• a kútpáras rendszerek szűrője, leválasztó hőcserélője kútvíz minőségétől függően 2-4 évente tisztítandó

Mennyit fogyaszt a hőszivattyú?

Az egyik leggyakoribb kérdés. A válaszhoz ismerni kell két értéket:

1. a hőszivattyú rendszer várható SPF értékét
2. az épület energiaigényét

Reális SPF értékek, ha az előremenő hőmérséklet 45C° alatt marad, és a család HMV fogyasztása nem haladja meg az 200 liter/nap értéket:

• nem befecskendezős kompresszorral szerelt levegős hőszivattyú esetén: 3,2-3,4
• befecskendezős kompresszorral szerelt levegős hőszivattyú esetén: 3,4-3,7
• víz-víz hőszivattyú, búvárszivattyúval együtt: 3,8-4,2
• geotermikus hőszivattyú: 4,2-4,5

Az épület energiaigényét épületenergetikai szakember számítja ki. Ez nem azonos az épület hőigényével.

• Egy mai szabvány szerint épülető 140 m²-es épület: kb. 12000-15000 kWh
• Egy alacsony energiás (A+ energiaosztályú) 140 m²-es épület: kb. 6000-7500 kWh
• Egy kilencvenes években épült B30 tégla + 5 cm Dryvit hőszigetelésű 140 m²-es épület: 16000-20000 kWh

Természetesen nagyon sok függ az ablakok állapotától, az épület formájától és tájolásától.

Ha az épület energiaigényét és a tervezett hőszivattyú SPF értékét elosztjuk, megkapjuk a hőszivattyú által igényelt villamos energiát. Ezt beszorozva az aktuális H tarifával (Geo tarifával) Forintban kapjuk a hőszivattyú fogyasztását.

Pl. 140 m²-es A+ épület 6600 kWh, levegős hőszivattyúval (SPF=3,4), a hőszivattyú fogyasztása 1941 kWh. Forintban ez 1941 kWh x 30 Ft = 58.230 Ft